Hajós András „fröccsmester" a Közösségi Bormarketing Alap megbízásából ma indította útjának a Fröccsbuszt.

„Fölfelé megy borban a gyöngy;

Jól teszi

Tőle senki e jogát el

Nem veszi”

/Vörösmarty Mihály: Fóti Dal/

Hajós András fröccsmester áldásával útjára indult Budapestről az a Fröccsbusz, amely a kultikus magyar italt hivatott országszerte népszerűsíteni augusztus végéig. A Fröccsbusz a jó fröccshöz hasonlóan maga is egy műremek, a 36 éves T2-es Transzporter, ­ki tudja hány ezer kilométerrel a motorjában­ több, mint 2000 kilométeres túrára indul, hogy számos fesztivált érintve mindenütt a helyi borokból készült finom és hideg fröccsel lássa el a szomjazókat.

Oláh László, a Közösségi Bormarketing kft. ügyvezető igazgatója a Fröccsbusz indításakor kiemelte: a hagyományok szerint a jó fröccshöz nem csak kiváló minőségű magyar bor szükséges, hanem egy igazi hungaricum, a szikvíz is! „Ugyan sokan vallják, hogy aki a bort vízzel vegyíti az egyéb ”gaztettekre” is képes, de a fröccs igazi magyar találmány, számtalan talán még inkább megszámlálhatatlan fajtája ismert és közkedvelt. Akármilyen arányban is vegyítjük a bort szódával, ügyeljünk rá, hogy mértékkel fogyasszuk és csak minőségi borhoz adjunk tiszta szódavizet, hiszen a ”klasszikus iskola” szerint a különböző ásványvizek elronthatják a fröccs ízét!

A fröccsmester Hajós szerint a hazai borsznobizmus és álszakértők ellen eredményesen küzdhetünk ha jóféle fröccsöt iszunk, és mint kiváló hungaricumot külföldi vendégeinkkel is megismertetjük a jó bor és a szóda elegyét. „A hazai munkaerőpiacra, mint az Ápisz rakodómunkása léptem be, ahol is az IFÁ-k megpakolása után tanultabb kollégáim az akkor még Élmunkás téri piacon avattak be a fröccsivás rejtelmeibe. A fröccs mégsem csak a „dolgozó nép” itala, hiszen szüleim az irigyelt nyugati országokból érkező illusztris vendégeiket is fröccsel kínálták, akik ezt láthatóan nagy örömmel fogadták. Szerencsés lenne, ha az éttermek sznobériájukat levetkőzve az itt is bemutatott fröccslapokat rendszeresítenék és egy finom ezüsttálcán egy jó üveg magyar bor és egy szódásüveg mellé helyezve megadnák a fröccskészítés örömét vendégeiknek”

A Fröccsbusz útvonalát nyomon követhetik a www.egyjofroccs.hu oldalon, ahol további érdekes információkat és képes beszámolókat is találhatnak.

A Fröccsbusz állomásai:

A fröccs rövid története

A bor vízzel történő vegyítése az európai kultúra hajnalára nyúlik vissza. Az ókori görögök szerint kétféle nép létezett: színborivó és borvegyítő. A görögök vízzel hígították a bort a szümposzionokon, vagyis együttivásokon, amelyek az egymással ritkán találkozók kommunikációs fórumai voltak. Itt cseréltek gazdasági, politikai, filozófiai nézeteket, tapasztalatokat. Ügyeltek rá, hogy a bor kedélyjavító, gátlásoldó legyen, mértékét szinten tartották, az ittasságot nem szerették, hisz az ésszerű társalgást fékezte.

A fröccs története jóval később, a 19. században kezdődött, a legenda szerint Fáy Ádám fóti pincéjében. Állítólag ide hozta el 1842-ben első szódavizes palackját Jedlik Ányos; jelen volt Vörösmarty Mihály és a kor sok neves alakja. Hogy legenda vagy sem, végül is mindegy, a történet elsősorban Hegedűs Géza esszéjének megjelenése óta terjedt el. A kiváló esztéta szerint Vörösmarty Fóti dalának megszületése is ennek a nagy találkozásnak a következménye, és ez alkalomból adta Vörösmarty a németes spriccer kifejezés helyett a szódás bornak a fröccs nevet.

Meglehet a 19. század végéig egyetlen magyar szótárban sem szerepel a fröccs szó. Így gyanítható, hogy a kifejezés a szikvízgyártás iparosodását követően, csak az 1800-as évek végén terjedt el. Onnantól kezdve viszont nem győzünk szebbnél szebb irodalmi példákat hozni a fröccs, illetve fröccsözni kifejezések használatára, hála Adynak, Krúdynak, Móricznak, Molnár Ferencnek, Bródy Sándornak és másoknak.

A fröccs egyesek szerint hungarikum, mások a „monarchikum" kifejezéssel illetik. Egy biztos: a fröccs népszerűsége a 19. század vége felé és a századfordulón volt a csúcspontján, akkoriban a nagyszámú polgárság kedvenc frissítő itala volt. Igaz, német nyelvterületen ma is találkozunk vele Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven, de az a változatosság, amely a keverési arányokat és az ehhez kapcsolt neveket illeti, igazi magyar kultuszital, sőt „kultúrital" státuszára emeli a fröccsöt.

A szódavíz rövid története

Az angol tudós pap, Joseph Priestly volt az első, aki a szén-dioxidot vízzel elegyítette 1767-ben. Hamarosan követte őt a genfi Jacob Schweppe, aki 1783-ban egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talált fel a mesterséges ásványvíz nagyipari előállítására. 1813-ban Charles Plinth megalkotta és szabadalmaztatta a szifonfejet.

A magyarok tudós papja, Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. A szódavíz gyártását Jedlik Ányos unokaöccse kezdte meg 1841-ben.

Forrás: ISSUES MANAGEMENT

Dréher Boglárka – kikapcsolok.hu