Nagy. B. István Munkácsy-díjas festőművész a kortárs magyar képzőművészet meghatározó alakja volt.

Szilvásváradról indult életútjának a sárospataki református gimnáziumi éveket követően, döntő államosa volt a budapesti Iparművészeti majd a Képzőművészeti Főiskolán töltött időszak. Mesterei Ferenczy Noémi, Szőnyi István és Bernáth Aurél voltak. Természetelvű, figurális festő volt, de kompozíciói szimbolikusak, epigrammaszerűen tömörek. Egy-egy képet egy vezető szín dominanciájára komponálta, ez igen gyakran a kékeszöld variációira épül. Kimagasló minőségű intellektusa a festészet eszközeinek egyéni értelmezés szerinti használatában éppúgy megmutatkozott, mint munkáinak gondolati felépítettségében vagy oktatói tevékenységében – az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára volt. Művei számos, hazai és külföldi közgyűjteményekben megtalálhatók (Pl.: Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum…) Súgott képek című mostani kiállítása saját alkotói tevékenységéről vallott felfogását jellemzi, amely azonosságtudatának alapját jelentette.
Díjai: Munkácsy-díj (1983), Cagliari II. Művészeti Fesztivál, Premio dell’Arte díj (1984), II. Országos Festészeti Biennálé, Szeged, Művészeti Alap díja (1985),  III. Országos Festészeti Biennálé, Szeged, Szeged Város díja (1987), Országos Karinthy-pályázat fődíja (1988),  XV. Országos Debreceni Nyári Tárlat, Debrecen Város díja (1993)

A belépés ingyenes. A kiállítás hétfő kivételével, naponta 10.00-19.00 óra között látogatható.

Dréher Boglárka – kikapcsolok.hu